Autizmus diagnózis után: hogyan válasszunk autizmus terápiát?
Amikor egy gyermek autizmus diagnózist kap, a következő kérdés gyakran felmerül: Most akkor hogyan tovább?
A lehetőségek száma azonban soknak tűnhet: logopédia, mozgásfejlesztés, pszichológiai támogatás- ezeket a módszereket előző cikkünkben elolvashatod, az “Autizmus terápia: milyen támogatási lehetőségek vannak diagnózis után?”
Hogyan lehet eldönteni, hogy ezek közül melyikre van szükség?
Autizmus diagnózis után: hogyan válasszunk autizmus terápiát?
Először: a gyermek szükségleteit nézzük
Nincs két egyforma autista gyermek. Lehet, hogy egy kisgyermek szinte egyáltalán nem beszél, miközben nagyon ügyesen old meg vizuális feladatokat. Egy másik gyermek sokat beszél, de nehezen érti a társas helyzeteket, és a váratlan változások nagyon megterhelik.
Ezért a terápiás tervnek is személyre szabottnak kell lennie.
Ahelyett, hogy megpróbálnánk minden létező terápiát bepréselni a heti rendbe (ami a gyermek és a család kimerüléséhez vezetne), érdemes az alábbi kérdést feltenni:
Mi jelenti a legnagyobb nehézséget a mindennapokban?
A gyermekek képességprofilja eltér. Valamiben ügyesebbek, valamiben még kevésbé fejlettek. Ezt fontos nekünk otthon, és a szakembereknek együtt is feltérképeznünk:
melyek azok a készségek amelyek támogatást igényelnek?
Ha a kommunikáció a legnagyobb nehézség
Például: Bence négyéves, néhány szót használ, de nehezen tudja jelezni, ha valamire szüksége van. Gyakran sírással vagy dühkitöréssel próbálja kifejezni magát.
Ilyenkor a logopédiai támogatás és az alternatív és augmentatív kommunikáció (AAC) lehet különösen fontos. Képek, kommunikációs táblák vagy digitális eszközök segítségével Bence akkor is ki tudja fejezni a szükségleteit, ha a beszéd még nem elégséges ehhez.
Fontos: az AAC használata nem azt jelenti, hogy lemondunk a beszéd fejlődéséről. Éppen ellenkezőleg: a cél az, hogy a gyermeknek minél előbb legyen egy működő kommunikációs eszköze.
Ha a változások és a kiszámíthatatlanság okoz nehézséget
Például: Lili óvodába menet minden reggel nehezen válik el a szülőjétől, és különösen megviseli, ha valami nem a megszokott sorrendben történik. Egy váratlan programváltozás akár teljes kiboruláshoz is vezethet.
Ilyenkor sokat segíthet a strukturált, kiszámítható környezet. Vizuális napirenddel, képekkel és előre jelezhető rutinokkal könnyebben megértheti, mi fog történni.
A TEACCH szemlélet például éppen a környezet strukturálására és a vizuális támogatásra helyezi a hangsúlyt.
Ha a mindennapi önállóság jelent kihívást
Például: Marci hatéves, de még mindig komoly segítséget igényel az öltözködésben, az evőeszközök használatában vagy a fogmosásban. Bizonyos ruhák anyagát sem viseli el.
Ilyen esetben az ergoterápia és az önállóságot támogató fejlesztés kerülhet előtérbe. A cél nem pusztán egy-egy készség megtanítása, hanem az, hogy Marci a mindennapokban minél önállóbban tudjon működni.
Ha szenzoros feldolgozási nehézségek is jelen vannak, ezek feltérképezése és a környezet megfelelő alakítása szintén fontos lehet.
Ha a mozgáskoordináció okoz problémát
Például: Áron sokszor elesik, nehezen tanul meg biciklizni, ügyetlenebb a társainál, és bizonyos mozgásos feladatokat kerül.
Ilyenkor gyógytorna vagy más mozgásfejlesztés lehet indokolt.
Ha a szorongás vagy az érzelmek szabályozása jelent nehézséget
Például: Emma jól kommunikál, de egyre többször aggódik az iskola miatt, fél az új helyzetektől, és nehezen nyugszik meg, amikor valami nem úgy történik, ahogy elképzelte.
Ilyenkor pszichológiai támogatás lehet fontos. Nagyobb gyermekeknél és serdülőknél – megfelelően adaptálva – a kognitív viselkedésterápia (CBT) is alkalmazható például szorongás kezelésére.
A cél ilyenkor nem az, hogy Emma „szokjon hozzá” minden nehéz helyzethez, hanem hogy megtanulja felismerni és kezelni a szorongását, és olyan stratégiákat kapjon, amelyekkel könnyebben megküzdhet.
Nincs egyetlen tökéletes út
Az autizmus támogatása inkább egy folyamatosan változó út, mint egy egyszer kiválasztott terápia. Ami hároméves korban a legfontosabb, nem biztos, hogy hatévesen is ugyanaz lesz. Lehet, hogy egy időszakban a kommunikáció kerül előtérbe, később az iskolai alkalmazkodás vagy a szorongás kezelése válik fontosabbá. Sok fejlődési terület pedig összefügg egymással, így kifejezetten fontos a megfelelő diagnosztika és a sorrend kialakítása.
Ha bizonytalanok vagyunk, érdemes autizmusban jártas szakember segítségét kérni. Az Orendában a diagnózis után sem engedjük el a családok kezét, szakembereink személyre szabott javaslatokat adnak a vizsgálat részeként.
Források
Kaye, A. D., Allen, K. E., Smith Iii, V. S., Tong, V. T., Mire, V. E., Nguyen, H., Lee, Z., Kouri, M., Jean Baptiste, C., Mosieri, C. N., Kaye, A. M., Varrassi, G., & Shekoohi, S. (2024). Emerging Treatments and Therapies for Autism Spectrum Disorder: A Narrative Review. Cureus, 16(7), e63671. https://doi.org/10.7759/cureus.63671
Hozzászólások