Családunkban a mai napig él egy anekdota, miszerint kisgyermekként az egyik kedvenc időtöltésem az volt, hogy felmásztam a csúszda tetejére, és onnan akár órákon keresztül figyeltem az embereket. Ez a kíváncsiság felnőttkoromra is megmaradt: különösen érdekelnek az emberi sorsok, a történelmi korszakokon átívelő életutak és a családi történetekbe ágyazódó személyes tapasztalatok. Ez a kíváncsiság vezetett a jogi pályához is, amelyet tizennyolc évesen választottam hivatásomul, idővel azonban felismertem, hogy az emberi működés, a személyes történetek és a lelki folyamatok megértése még közelebb áll hozzám, ezért a pszichológia felé fordultam.

Hiszek abban, hogy az önismeret segít eligazodni a körülöttünk egyre hangosabbá, gyorsabbá és összetettebbé váló világban. Munkám során abban szeretném támogatni a hozzám fordulókat, hogy jobban megismerjék saját szükségleteiket,
képességeiket, vágyaikat és félelmeiket, és ezek tudatosításával egy önazonosabb, harmonikusabb és elégedettebb életet alakíthassanak ki.